Dráma a konyhában

Jól indult a nap, megint 5-kor keltünk... de most péntekig alhatunk megint nagyon sokáig (6-ig...). Szóval ebédre desszertnek csináltam brownie-t 125 emberre, hát szép adag lett... :) És nem hűlt ki rendesen, szóval kicsit gusztustalanul jött ki a tepsiből, de nagyon imádták a gyerekek. Az egyik azt mondta, hogy sose eszik brownie-t, de ezt megette. :D

Délután jött a nap dráma-része. :D Visszajöttek Jessicáék, először örültünk nekik, aztán közölték a beosztásunkat erre a hétre, akkor már nem nagyon. Ilyet találtak ki, hogy 'lunch off' meg 'dinner off', vagyis egy kajára nem kell bemennünk dolgozni. Ez milyen szabadidő? Kérdeztük Jessicát, hogy amúgy hol a másfél nap szabadnapunk, mert nem igazán látjuk. Erre közölte, hogy nem kaphatunk annyit, mert kevesen vagyunk a konyhán... Akkor ők minek mennek haza hétvégén 4 napra, ha még velük is kevesen vagyunk??
Nem tudom milyen arckifejezést vágtunk, de szerintem rájöttek belőle, hogy ha így folytatják, akkor hamar kikerülnek a barátság-körünkből... :D Szinte futottak utánunk, hogy najó akkor holnap mindketten szabadnaposok vagytok. Ok.
Azért mi megemlítettük ezt az igazgatónak, úgyis éppen útbaesett az iroda :), mert hétvégén azért tényleg nagyon sokat dolgoztunk! Szerencsére Puding el is sírta magát, szóval nagyon hatásos volt. Mondta az igazgató, hogy amúgy is beszélni akart Jessicáékkal már a dolgokról.
Így most mindketten szerdán leszünk offon, és Liz (az igazgató) elvisz minket Duluthba valószínűleg, mert úgyis ment volna kirándulni. :D Szóval mi nagyon jól jöttünk ki az egészből.

Este pedig levezetésnek úsztunk a tóban, meg ugráltunk, de megharapott egy hal, úgyhogy kijöttem, és néztük a naplementét. :)