2010. augusztus 28., szombat

Hungarian chicken goulash

Szóval a felnőttek sokkal értelmesebbek, mint a gyerekek. Elég nekik egyszer elmondani bármit, és még ők köszönik meg, hogy segíthetnek. Ma minden kajánál volt segítségünk, amit nagyon értékeltünk, de sokszor tovább tart elmagyarázni, hogy mit kell csinálni, mint tényleg megcsinálni. Pláne ha közben még cseverészni is akarnak. És ők akartak.

Mondtuk, hogy Magyarországról jöttünk, erre mondta az egyik néni, hogy a fia is ott van Németországban... Ilyenkor olyan szívesen megkérdezném, hogy szerinted mi közünk hozzájuk??

Vacsorára még utoljára csináltunk valami igazán ütőset: paprikáscsirkét zsemlegombóccal és meggyes rétessel... :) Eredeti magyar paprikából, amit ajándékba hoztunk, de aztán inkább úgy döntöttünk, hogy megesszük... Van egy dal, amit akkor énekelnek, ha jó a kaja, és ki kell menni, és megtapsolnak. Na hát most énekelték. :) Az egyik lány mondta, hogy ezek után Magyarországra költözik, és minden nap ilyet fog enni. :D Na raj volt. De nagyon elfáradtunk, pedig este pakolni akartam, mert holnap indulunk Lakamagába, és még el se kezdtem összepakolni. :S De ketten megfőztünk kábé egy lakodalomnyi emberre, azért kicsit jók vagyunk.

Az igazgató azt mondta, visszavár minket jövőre is, mert mindig mosolygunk, és udvariasak vagyunk. Az eszébe se jutott, hogy "ha nem értem amit mondasz, akkor mosolygok, és remélem, hogy nem egy kérdés volt"-alapon mosolygunk... :) Mondtam neki, hogy csak főszakácsnak jövök vissza, főszakács fizetésért.

Holnap még reggelit kell csinálni, mondjuk kidobáljuk a maradék műzlit, aztán egyék. Aztán pakolás, és délután egy 4 órás út Lakamagába, ott alszunk, hétfőn pedig hajnalban megyünk a reptérre. :D:D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése